Vallás:

 

A leendő mágus egy egyetemes vallást tehet magáévá. Úgy fogja találni, hogy minden vallásnak vannak jó és rossz oldalai. A legjobbat tartja majd meg, s gyengeségét figyelmen kívül hagyja. Ezzel nem azt mondjuk, hogy minden vallásnak be kell hódolnia, de minden vallás iránt az azt megillető tisztelettel kell adóznia, mert mindegyik saját isten-elvvel bír, akár a kereszténységről, a buddhizmusról, a mohamedánizmusról vagy bármi másról legyen is szó. Alapjában véve hű maradhat vallásához, templomba hivatalos dogmáival azonban nem éri be, és arra fog törekedni, hogy mélyebben hatoljon be Isten műhelyébe. Ez a mi beavatottságunk célja. A mágus az univerzális törvénynek megfelelően fogja saját, univerzális világnézetét kialakítani, mely az ő igazi vallása lesz. Azt tapasztalja majd, hogy eltekintve a gyengeségtől, minden vallás védelmezője saját vallását igyekszik a legjobbnak beállítani. Minden vallás-igazság relatív, aminek megértése az egyéntől függ. A beavatott ezért hagy meg mindenkit a saját hitében, és nem is próbálja kritizálni, elítélni vagy eltéríteni igazságától. A fanatikusokat vagy az ateistákat a lelke mélyén anélkül, hogy ezt kimutatná, legfeljebb sajnálni tudja. Tartson ki mindenki amellett, amiben hisz, és ami boldoggá és megelégedetté teszi. Ha mindenki magáévá tenné ezt az elvet, nem volna sem gyűlölet, sem vallási nézeteltérés. Nem volna alapja a véleménykülönbségeknek, és minden szellemi irányzat megférne egymás mellett.

   Egészen más az eset, ha a beavatott, annak felfogó képessége szerint felvilágosít egy útkeresőt, akit sem a materializmus, sem vallási dogmák nem elégítenek ki. Ilyenkor a mágus ne takarékoskodjon sem idővel, sem fáradsággal, szellemi értékeit a keresőnek átadni, és őt a fényhez elvezetni.