Mágikus testiskolázás (III.):

 

E tanfolyam első fokozatának immár beidegződéssé kellett, válnia, és ezt az egész kurzus folyamán így is kell tartani. A második fokozathoz itt egy kiegészítő csatlakozik: a nyugodt testtartást meg kell hosszabbítani fél órára. Az egész test póruslégzését meghatározott szervekre fogjuk összpontosítani. A tanuló legyen képes minden testrészét kívánsága szerint lélegeztetni a pórusokon át. A lábaknál kell kezdeni, és a fejjel befejezni. A gyakorlat a következő.

   Leül a szokott testtartásba és becsukja szemeit. Képzeletben áthelyezi magát az egyik lábszárába. Mindegy, hogy a jobb vagy a bal lábbal kezdi. Képzelje el, hogy lába egy tüdőhöz hasonlóan be- és kilélegzi az életerőt az univerzumból. Hétszeri lélegzetvétel után – ha sikerült – térjen át a másik lábára. Ezután lélegezzen mindkét lábával egyszerre. Ha ismét siker volt, vegye sorra a kezeit, végül mindkettőt egyszerre. Siker esetén térjünk a további szervekre, mint a nemi részek, a belek, a gyomor, máj, lép, tüdő, szív, gége és fej.

   A gyakorlat teljesült, ha sikerült minden testrészt lélegeztetni, a legkisebbet is beleszámítva. Ez a gyakorlat nagy jelentőségű, mert megadja számunkra a lehetőséget minden egyes testrész uralásához, azok életre keltéséhez, életerővel telítéséhez, egészségesebbé tételéhez. Ha ugyanis ezt magunkon el tudjuk érni és végezni, akkor öntudat áthelyezéssel már nem művészet egy idegen testben is hatni, ami a magnetikus erőátvitel, tehát a mágikus gyógyítás terén nagy szerepet játszik. Ezért szenteljünk nagy figyelmet ennek a gyakorlatnak.

   A mágikus testiskolázás további gyakorlata az életerő torlasztás. Megtanultunk póruslégzéssel az egész testtel az univerzumból be- és kilélegezni. Most megtanulunk életerőt torlaszolni. Ennek gyakorlata a következő: szokott helyzetében ül, tüdejével és egész testének pórusaival belélegzi testébe az életerőt a világmindenségből. Ezúttal azonban nem adja vissza az életerőt az univerzumnak, hanem megtartja azt testében. A kilélegzésnél nem gondol semmire, és csak az elhasznált levegőt lélegzi szabályosan ki. Minden újabb belélegzésnél érzi, mint szív be mind több és több életerőt, amit testében felhalmoz, és ott visszatart, torlaszol. Összepréselt gőzhöz hasonlóan kell érezni és elképzelni az életerő nyomását, ahogy az a testből kifelé sugárzik. Minden lélegzetvétellel nagyobb, erősebb és áthatóbb lesz a nyomás és a sugárzó erő. Ismételt gyakorlatokkal addig jusson el, hogy kilométerekre szét tudja küldeni mindent átható életerő sugárzását. A nyomást, sugárzásának áthatóságát a szó szoros értelmében éreznie kell. Gyakorlat teszi a mestert! Hét belégzéssel kezdünk, és naponta egy lélegzéssel növeljük a légzések számát. Az egyes gyakorlatok legfeljebb húsz percig tarthatnak. Ezeket a gyakorlatokat olyan kísérleteknél kell alkalmazni, melyek sok és átható életerő leadást igényelnek, mint amilyen a betegek kezelése, távhatás, tárgyak magnetizálása, es a többi. Ha az ily módon felhalmozott életerőre már nincs szükség, a testet az eredeti feszültségre kell visszaállítani, mert nem tanácsos túldimenzionált feszültséggel mozogni a mindennapi életben. Felkorbácsolná az idegeket, idegességhez, nagyfokú fáradtsághoz vezetne, és egyéb kellemetlen jelenségeket idézne elő.

   A kísérletet úgy fejezzük be, hogy kilégzéssel és képzelet által az eltorlaszolt erőt visszaadjuk az univerzumnak. Ezalatt csak tiszta levegőt lélegzünk be, és az életerő feszítőerejét lélegezzük ki, amíg el nem értük az egyensúly érzetét. Ezt a kiválasztást csak hosszabb gyakorlás után, miután a test eléggé ellenállóképessé vált, tanuljuk meg alkalmazni. Ha ezen a terén már némi készséggel rendelkezünk ugyanezt a kísérletet az egyes testrészekkel is elvégezzük. Különösen a kezek tekintetében fejlesszük magunkat. Beavatottak a szemükkel is végzik ezt, és így képesek némelykor tömegekre menő embercsoportot lenyűgözni, és akaratuk alá kényszeríteni. Egy mágus, aki ezt a kezeivel ilyen fokon elérte, áldó kezekkel rendelkezik. Ebben rejlik az áldásosztás titka, a kézrátétel és a többi.

   Akkor tarthatjuk a harmadik fokozat gyakorlatait befejezettnek, ha nemcsak egész testünkben, hanem minden egyes testrészünkben tudunk életerőt torlaszolni, és képesek vagyunk a torlaszolt erő sugárzását kifelé árasztani.