Mágikus szellemiskolázás (IX.):

 

A hetedik fokozat mágikus lélekiskolázása fejezetében a tisztánlátás kérdésével foglalkoztam. A tisztánlátást most ismét alaposan nagyító alá akarom venni. A különböző útmutatások, melyek e képesség elérésére eddig nyilvánosságra kerültek, senkinek sem hozták meg a kívánt eredményt. Még különösen tehetséges, mediális adottsággal rendelkezők is csak részleges sikerekkel dicsekedhettek, és csekély eredményeik is előbb-utóbb veszendőbe mentek. Ráadásul, többnyire olyan betegségek áldozatai lettek, mint a szembaj, idegfájdalmak és a többi. A megbetegedések oka, hogy az elért tisztánlátást erőszakkal idézték elő, nem a mentális és asztrális fejlődés kísérőjelenségeként jelentkezett. Egyoldalúsága miatt beteges jelenségnek tekinthető. Minden hasonló, tökéletlen útmutatás gyakorlati követése valamely elem kóros megbénításához vezet, aminek következtében valamely érzékszerv túlérzékenysége lép fel. Az ilyen túlérzékenység által az asztrális vagy mentális világból érzékbenyomások származhatnak, de ezek az érzékelések a gyakorló szellemi adottságától, érettségi fokától, és nem utolsó sorban karmájától függenek. Valamely elem megbénítását négy fő csoportba lehet sorolni.

 

A TŰZ elv megbénítása:

Ebbe a csoportba tartozik minden tisztánlátási kísérlet, amely fixírozással történik. Ilyenek a kristálynézés, egy pont, fényes tárgy, felület, fekete tinta, feketekávé, tükör és a többi rögzítése pillantásával.

 

A LEVEGŐ elv megbénítása:

Mindazon tisztánlátó kísérletek ide sorolandók, melyek füstölés által, narkotikus gőzök belélegzésével történnek.

 

A VÍZ elv megbénítása:

Ezt olyan kísérletek idézik elő, amelyeknél narkotikumok és alkaloidák (ópium, hasis, soma, peyotl, mescalin) az emésztési folyamaton keresztül a véráramba kerülnek.

 

A FÖLD elv megbénítása:

Ehhez olyan gyakorlatok vezetnek, melyek tudathasadást, tudateltolódást idéznek elő. Ilyenek például a táncok, a felsőtest hintáztatása, fejforgatás, a lábakban történő betűzés és a többi. Ebbe a csoportba tartoznak az elmebetegek akaratlan és beteges víziói is, továbbá minden kóros jelenség, melyet ijedség, harag, kimerültség okoz.

 

   Az ilyen gyakorlatok sokféleségéről, azok veszélyéről és hátrányáról sokat lehetne mondani, de az igazi mágusnak ez a kis leírás elegendő. Az, hogy egy elem-elv megbénítása nemcsak egészégi károkat okoz, hanem a szellemi fejlődést is meggátolja, kiváltképpen hosszú időn át végzett és megszokássá vált kísérletek hatására. A kétkedő, e négy fő csoport segítségével is meggyőződhet a magasabb erők létezéséről, de ha nem uralja saját magát és az elemeket, akkor könnyen az alacsonyabb erők kísértésének áldozatává válhat. És ha egyszer valaki engedett azoknak, nagyon nehéz lesz ismét felemelkednie.

   Csak egy iskolázott mágus, akinek szilárd akarata van, és asztrális érzékeit gyakorlatokkal kifejlesztette és uralja az elemeket, engedheti meg magának valamely elem időleges megbénítását vagy kikapcsolását annak veszélye nélkül, hogy testét, lelkét és szellemét ne legyen képes ismét elemi egyensúlyba hozni. Sikerei a tisztánlátás gyakorlatában is kielégítők, mert nem kísérletezik, hanem tudatosan dolgozik az elnyert képességekkel, melyek szellemi és lelki fejlődése kísérőjelenségei.